Fárasztók 1. – Zoli

Első, azaz a második előtti dobbanat tőlem, azaz saját magamtól, ami alatt azt értem, amiről valójában fogalmam sincs, ám mivel ennek a mondatnak mégiscsak van egy határozott utalása rám, így jobb, ha feladom a bujkálást és úgy fogalmazok, hogy én vagyok az – feltéve, hogy nem tévedek magamat illetően – aki írja most ezt az elmezavaros dolgot, aminek azonban – tűnjék ez bármily különösnek – van műfaja, úgy hívják, hogy “fárasztó”. Tehát a jövőben fárasztókat fogok írni, ami éppoly rejtélyes és értelmetlen foglalatosság lesz, mint minden az eddigi és a jövendő életemben. A siker egy halvány lehetősége azonban a kezemben van, mert mint a zsűri elnöke és egyszersmind tagja, hajlamos lehetek győzelmet hirdetni magam felett.

Sz. Z.

This Post Has 2 Comments

Vélemény, hozzászólás?